Izzik a galagonya – irodalom, színház és generációk találkozása Debrecenben
Juhász Anna Csokonai Társalgója új évaddal folytatódik. Szeptember 11-én az Izzik a galagonya premierjéhez kapcsolódó beszélgetés a közösség, a szabadság és a generációk közötti párbeszéd kérdéseit járja körül. Mi történik egy zárt közösségben azzal, aki mást gondol, máshogy érez, vagy egyszerűen csak szeretné megtalálni a saját útját? És mit árul el egy közösség azokról, akik benne élnek? Ezek a kérdések állnak a Csokonai Nemzeti Színház új évadának egyik fontos előadása, az Izzik a galagonya középpontjában, és egyúttal ezek adják a szeptember 11-i Csokonai Társalgó témáját is. A Juhász Anna által szerkesztett és vezetett összművészeti sorozat ezúttal nem egyszerűen egy premierhez kínál háttérbeszélgetést. Arra vállalkozik, hogy az előadás világát több nézőpontból nyissa meg: mit jelent egy zárt közösségben felnőni, hogyan alakulnak a különböző generációk között a kapcsolatok, és hol húzódik a határ a közösséghez tartozás és az egyéni szabadság között?
Két ember beszélgetése művészet
Havi nagyinterjú
NAGYINTERJÚ – Úgy énekli az Éj királynőjének áriáját, hogy az ember azt gondolja, megrepednek az ablakok – Beszélgetőpartnerünk: Süle Dalma operaénekesnő
Süle Dalma koloratúrszopránként úgy énekli Mozart A varázsfuvola című operájában az Éj királynőjének áriáját, hogy az ember azt gondolja, megrepednek az ablakok. Szeret dzsesszt hallgatni, viszont az opera és az operett világa áll legközelebb a szívéhez. Legnagyobb küzdelme arról szólt, hogy joga van úgy élni az életét, ahogyan szeretné. Az éneklés kapcsán pedig kiemeli, hogy náluk a családban karácsonykor mindig volt közös dalolás, versmondás. Általában ő rendezte ezeket az esteket, emiatt sokáig rendező és koreográfus szeretett volna lenni. Fontos neki a nyitottság, szerinte érezhető az a pillanat, amikor beszippantja a nézőket egy előadás.
Napi jegyzet – Ami a vonal alatt van
Csejk Miklós jegyzete
Napi jegyzet: A táska, amely többet ér, mint az ember
A sokoldalú Sarah Kim című sorozat (csak megjegyzem, hogy nem igazán értem a légből kapott magyar címadási gyakorlatot) egy olyan világba kalauzol, ahol egy táska nem arra való, hogy belepakoljunk valamit. Arra való, hogy mások lássák. Azt lássák, hogy nekünk van. Lehetőleg olyan, aminek az árából egy átlagember néhány évig nyugodtan éldegélhetne. De hát ki akar nyugodtan éldegélni, ha helyette lehet egy Hermès Birkinje? A dél-koreai sorozat szépen, csillogóan és kellő iróniával mutatja meg a luxusipar nagy társadalmi bűvészmutatványát. Hogyan kell valamit elképesztően drágán eladni, majd elhitetni a vevővel, hogy ettől ő maga is értékesebb lett. A filmbéli Sarah ezt a trükköt tökélyre fejleszti. Mit neki a Hermès, új márkát épít, történetet gyárt, az emberek pedig boldogan fizetnek egy olyan álomért, amelynek az árcédulája nagyobb, mint a józan észé. „Az emberek nem az igazságot akarják. Azt akarják, amiben hinni tudnak.” A sorozat ugyanis nemcsak a hamis táskákról beszél, hanem arról a hamis világról is, amelyben egy márkanév képes társadalmi ranggá változni. Ha pedig valaki megkérdezi, valódi-e a táskád, mindjárt kérdezz vissza. Neked valódi a személyiséged? Egyébként a sorozat arról szól, hogy mindenkinek lehet hazudni, de magunknak nem.
PODCAST – Kultúra Reggelire – zenés ébresztő magazin
A mostani adásba egy kultúránkat átfogóan befolyásoló jelenségről és egy olyan amerikai perről beszélgetünk, amely mindent megváltoztat.
KVÍZ – Mennyire ismeri Tamási Áron életét, pályáját és műveit? Tesztelje tudását az Ábel-trilógia, a Jégtörő Mátyás, a Tündöklő Jeromos vagy a Ragyog egy csillag szerzőjéről!
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Kevés magyar irodalmi mondat vált annyira közösségi tapasztalattá, mint Tamási Áron gondolata. Idézzük ünnepségeken, könyvekben, emléktáblákon, de könnyű elfelejteni, hogy ez nem díszes bölcsesség, hanem egy egész életmű egyik legmélyebb kérdésének összefoglalása. Mit jelent tartozni valahová? Mit visz magával az ember, amikor elhagyja a szülőföldjét? És hogyan lehet otthon maradni egy olyan világban, amely újra meg újra megpróbálja kimozdítani önmagából?
KultRebel Híradó
SZÍNIKRITIKA – Juronics Tamás újraértelmezte Csajkovszkij klasszikusát – Fekete hattyú a Szegedi Kortárs Balettől a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
Csajkovszkij A hattyúk tava című balettje több mint másfél évszázada a klasszikus balettrepertoár egyik legfontosabb és legtöbbet értelmezett műve. Juronics Tamás Fekete hattyú című koreográfiája azonban nem a jól ismert történet újabb színpadi változatára vállalkozik: a klasszikus mű mitológiáját egy pszichiátriai intézet zárt világába helyezve a személyiség széthasadásáról, a valóság és képzelet bizonytalan határáról, valamint a gyógyítás és kiszolgáltatottság ellentmondásairól beszél. A Szegedi Kortárs Balett előadása Csajkovszkij zenéjét kiindulópontként használja, miközben a romantikus balett meseszerű világát nyugtalanító pszichológiai térrel váltja fel. Juronics értelmezésében a hattyú lét többé nem egy külső átok fogsága. Odette számára éppen a képzelet válik a szabadság és az önazonosság utolsó lehetőségévé.
A Mindig itt leszünk… Mohács 500 című rockmusical a Budapesti Operettszínházban
Ötszáz év telt el a mohácsi csata óta, de a történet korántsem ért véget 1526-ban. A Budapesti Operettszínház új rockmusicalje nem egyszerűen a történelemkönyv egyik legsúlyosabb vereségét viszi színpadra: II. Lajos, Habsburg Mária, Szapolyai János, Tomori Pál és I. Szulejmán sorsán keresztül azt keresi, hogyan lesz egy történelmi katasztrófából személyes tragédia, majd évszázadokon át tartó nemzeti emlékezet. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 szeptember 11-től A Budapesti Operettszínházban látható.
Zola, a fényíró – Egy „másik” Zolát láthatunk a Mai Manó kiállításán
Émile Zola nevét a naturalizmus, a Rougon–Macquart regényciklus és a Dreyfus-ügyben írt J’accuse…! tette halhatatlanná. Kevesebben tudják azonban, hogy a francia irodalom óriása élete utolsó éveiben megszállott fotográfussá vált. Negyvennyolc évesen kezdett fényképezni, majd saját laboratóriumokat rendezett be, maga hívta elő felvételeit, és több mint kétezer üveglemez-negatívot készített. A Mai Manó Ház szeptember 3-án nyíló kiállítása ezt a kevéssé ismert Zolát mutatja meg: a kíváncsi megfigyelőt, a családapát, a kísérletezőt és azt az embert, aki a szavak helyett ezúttal fénnyel próbálta megragadni a világot.
Cannes és Berlin díjnyertes filmjei érkeznek a miskolci CineFestre
A Velencei Filmfesztivál után Miskolcon folytatódik az őszi filmszezon. A CineFest magyar premierekkel, díjnyertes alkotásokkal és a nemzetközi fesztiválvilág legizgalmasabb filmjeivel várja a közönséget. Reisz Gábor új filmje Velencéből érkezik a magyarországi bemutatóra. De Mayer Bernadette első nagyjátékfilmje és Novák Erik új mozija is szerepel a programban. A fesztivált minden idők legsikeresebb horvát filmje, a rekordokat döntő Lagzi nyitja meg. A programban pedig 16 film versenyez a Zukor és Pressburger díjért.
„A jó belsőépítészet megnyugtatja a lelket” – Szenes István-interjú
Szenes István Ybl-díjas belsőépítész munkáiban egyszerre van jelen a racionalitás és a művészi szabadság. Színházak, középületek, szállodák tereinek kialakításával foglalkozott, miközben mindig is lényeges volt számára, hogy egy belső tér ne csupán funkcionáljon, hanem hasson is az emberre. Az idén augusztusban 80 éves művésszel, az MMA rendes tagjával a családi indíttatásról, az építészekkel való együttműködésről, valamint arról beszélgettünk, miért lett számára az évek során egyre fontosabb a régi épületek szellemiségének megőrzése.
A mohácsi csata nem egyik napról a másikra bekövetkező történelmi baleset volt
Mohács nem egyetlen nap története, hanem döntések, mulasztások, félelmek és remények láncolata. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 című rockmusical a legendák mögött álló embereket keresi: II. Lajos királyt, Szulejmánt, II. Ulászlót és mindazokat, akik egy széteső országban próbáltak dönteni a rájuk nehezedő történelmi nyomás alatt. Szomor György darabja rockzenével, reneszánsz és török motívumokkal, valamint népzenei elemekkel idézi fel a mohácsi vészhez vezető korszakot, miközben nemcsak a vereség tragédiájáról, hanem a túlélés és a megmaradás lehetőségéről is beszél. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 ősbemutatója augusztus 29-én lesz. A Mohácson ingyenesen megtekinthető produkció szeptembertől a Budapesti Operettszínházban látható.
Ahol a múlt újra beindul: Retró Nap a Memento Parkban. Trabant, Bambi, bakelit
Van, akinek a Trabant hangja, a Bambi üvege vagy egy régi Skála-reklám már történelem. Másnak viszont egy pillanat alatt visszahozza a gyerekkorát. Augusztus 30-án a Memento Parkban éppen ez a kettő találkozik: a történelem és a személyes emlékezet. A Retró Nap a szocializmus hétköznapjait idézi meg játékosan, humorral, régi tárgyakkal, autókkal, zenével és olyan programokkal, amelyek a fiatalabbaknak különös múltidézést, az idősebbeknek pedig ismerős emlékeket kínálnak. A Retró Nap augusztus 30-án, vasárnap 10 órától várja a közönséget a Memento Parkban. A Tanú téren rendezett programok – a KGST piactól az autómustrán át a bakelites kívánságműsorig – ingyenesen látogathatók, a Szoborpark pedig ezen a napon kedvezményes belépővel tekinthető meg. Aki pedig már augusztus 29-én ráhangolódna a korszakra, annak a nulladik napon borkóstolóval egybekötött retró borzongást kínálnak a szocializmus különleges bűnügyeiről szóló történetekkel.
Megújul a Veszprém-Balaton Filmpiknik – 3 nap, 8 helyszín, 70 film
A nyár utolsó hétvégéjén ismét a magyar filmé lesz a főszerep Veszprémben és Balatonfüreden. Augusztus 27. és 29. között megújult formában rendezik meg a Veszprém-Balaton Filmpikniket. A háromnapos esemény nyolc helyszínen mintegy hetven filmmel, két premierrel, közönségtalálkozókkal, szakmai programokkal, koncertekkel és immerzív élményekkel várja a mozirajongókat. A vetítésekre mindössze 500 forintért lehet jegyet váltani.
Itália a Várkert Bazárban: amikor a magyar festők is beleszerettek a mediterrán fényekbe
Itália évszázadok óta különleges helyet foglal el a magyar művészet történetében. A mediterrán táj, a tenger kéksége, a színes városok, az ókori romok és a déli fény számtalan magyar alkotót ihlettek meg. Most a Várkert Bazár szabadtéri kiállítása idézi fel ezt a különös művészi vonzalmat: plakátokon keresztül mutatja meg, hogyan látták magyar festők és fotográfusok Itáliát.
„Hasta la vista, baby!”, avagy újra a mozikban a 35 éves Terminátor 2. – Az ítélet napja
Harmincöt év telt el azóta, hogy James Cameron másodszor is elhozta a mozivászonra a Terminátort, és közben gyakorlatilag újraértelmezte, mit jelent egy nagyszabású akciófilm. A Terminátor 2. – Az ítélet napja most felújított 4K-s és 3D-s változatban tér vissza egyes magyar mozikba. A film különös módon ma talán még aktuálisabbnak tűnik, mint 1991-ben: mesterséges intelligenciáról, önállósodó gépekről és arról beszél, mi történik, ha az ember olyan technológiát hoz létre, amelyet később már nem tud irányítani. Cameron maga is úgy fogalmazott, hogy a film arról szól, ahogy a jók legyőzik az MI szuperintelligenciáját, és szerinte ez az üzenet ma talán minden korábbinál aktuálisabb.
Darwin-játszma, avagy könyvajánló a hosszú hétvégére: Kamaszbosszúból lavina
Tizenegy évvel az első megjelenése után újraszerkesztett kiadásban tér vissza Mészöly Ágnes Darwin-játszma című regénye. Az elitgimnáziumban játszódó történet első pillantásra egy kamaszbosszú történetének tűnik, valójában azonban ennél jóval kellemetlenebb kérdéseket tesz fel. Mi történik, amikor egy jogosnak érzett sérelem bosszúvá változik? Mikor lesz a tréfából manipuláció, a manipulációból hatalmi játszma, a játékból pedig tragédia? És vajon ki a felelős akkor, amikor egy közösségben mindenki csak egy kicsit lép túl egy határon?
Hogyan esett Obelix a varázsitalos kondérba? – Száz éve született René Goscinny
Hogyan esett Obelix a varázsitalos kondérba? Miért lett Asterixből világsztár, és hogyan született meg A kis Nicolas? René Goscinny száz évvel születése után is a francia humor egyik megkerülhetetlen alakja. A Móra Kiadó most egy különleges kötettel idézi fel az író örökségét: megjelent az Asterix-sorozat különleges „0. része”, amely végre elmeséli Obelix legendás gyerekkori balesetét. Az Asterix mára jóval túlnőtt a képregényfüzeteken. A sorozatnak eddig több mint negyven képregényalbuma, számos különkiadása és illusztrált kötete jelent meg, a történetekből pedig animációs és élőszereplős filmek, videojátékok, társasjátékok és egyéb adaptációk is készültek.A számok önmagukért beszélnek: a képregények világszerte több mint 393 millió példányban keltek el, és a sorozat 89 nyelven, valamint további 31 nyelvjárásban érhető el. Ez már nem egyszerűen egy sikeres francia képregénysorozat, hanem valódi nemzetközi kulturális sikertörténet.
A festők festője, Velázquez – dokumentumfilm járja körbe a festő zseniális munkásságát
Amikor Sacha Guitryt megkérdezték, mi újság, gyakran egyetlen szóval válaszolt: Molière. Salvador Dalít is megihlette az ötlet. Egy televíziós műsorban, amikor kiprovokálta a kérdést, hogy mi újság, így felelt: „Velázquez!” Majd rögtön hozzátette: „még több és még több Velázquez!” Nehéz ennél szemléletesebben megmutatni, milyen különleges helyet foglal el Diego Velázquez a művészettörténetben. A spanyol festő neve ugyanakkor a szélesebb közönség számára talán kevésbé cseng ismerősen, mint Leonardo, Van Gogh vagy Picasso neve. Pedig azok a művészek, akik igazán értették a festészet működését, egészen másképp beszéltek róla: Édouard Manet a „festők festőjének” nevezte, Picasso pedig úgy fogalmazott, hogy ő Velázquez közvetlen utódja. Most egy új dokumentumfilm próbálja megfejteni, miért volt ennyire különleges ez a festő, és miért érdemes ma is újra felfedezni.
A Hattyúk tava sötét oldala – balett-thriller érkezik a Margitszigetre: a Fekete Hattyú
Mi történik akkor, ha a balettirodalom egyik legszebb meséjét kivesszük a romantikus kastélyok, tündéri tavak és hófehér tütük világából, és betesszük egy 19. századi elmegyógyintézet falai közé? Nagyjából az, amire a cím is utal: Fekete hattyú. A Szegedi Kortárs Balett produkciója nem egyszerűen újraértelmezi Csajkovszkij klasszikusát, hanem thrillerként közelít hozzá. Juronics Tamás rendezésében és Czár Gergellyel közösen jegyzett koreográfiájában a jól ismert történet most egy nyugtalanító és sötét világba kalauzolja a nézőket. A produkció augusztus 26-án látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Kortárs szemlélet, klasszikus hitelesség – Juronics Tamás a Carmen színpadra állításáról
Friss szemléletű, egyben a klasszikus értékeket tiszteletben tartó operaelőadás érkezett idén nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokra: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Carmen produkciója. Georges Bizet halhatatlan művét Juronics Tamás rendezte, aki a történetet a mai Mexikóba, a halottak napi ünnepség idejére helyezte. A Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész-koreográfussal, színházi rendezővel Varga Márta beszélgetett a szabadtéri adaptációról, a koncepció hátteréről és arról, mitől maradhat hiteles egy klasszikus opera a XXI. században.
KVÍZ – Mennyire ismeri Kölcsey Ferenc munkásságát? Tesztelje tudását a Himnusz írójáról!
Kevés olyan alakja van a magyar irodalomnak, akinek szavai annyira összefonódtak a nemzet történelmével mint Kölcsey Ferencé. Születésének évfordulóján az alábbi kvízzel idézzük fel életét, munkásságát és a Himnusz születésének történetét.
A kultúra nem megy szabadságra – irány a Malomvölgy, Szeged vagy a Palotanegyed
A kulturális élet a nyár utolsó hónapjában sem megy szabadságra. Nézzünk meg néhány kulturális ajánlatot! A Szegedi Szabadtéri Játékokon a Wicked, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon többek között a Nabucco és a Fekete hattyú várja a közönséget. A Gyulai Várszínházban például Csehov Cseresznyéskert és az Ivánka bácsi című előadásai kínálnak különleges színházi élményt. A Magyar Nemzeti Galériában a meghosszabbított Dolce Vita és A vágyott remekmű – Gruber Béla művészete című kiállításokat is jó szívvel ajánlhatjuk, ráadásul a hónap végéig a múzeum 75 százalékos kedvezménnyel kínál nyári ifjúsági belépőjegyet. A nyár végi kulturális kavalkád egyik különleges állomása a Malomvölgy Fesztivál, ahol augusztus 13. és 15. között jazzt és világzenét lehet hallgatni. A Márffy Háznál olyan előadók várják a közönséget, mint a Sárik Péter Trió X Bartók, a Harcsa Veronika & Gyémánt Bálint Duo és az Elsa Valle Afrocando.
A kórus, amely meghódította a világot – Nabucco a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
Giuseppe Verdi Nabuccója nem csupán az olasz operairodalom egyik legfontosabb alkotása, hanem egy olyan zenetörténeti mérföldkő, amely egy fiatal zeneszerző életét is gyökeresen megváltoztatta. A benne felcsendülő Va, pensiero – a híres rabszolgakórus – ma is a világ egyik legismertebb kórusműve, a bibliai történet pedig közel kétszáz év elteltével is ugyanúgy képes megszólítani a közönséget, mint 1842-ben. A Nabucco egyszerre monumentális történelmi tabló, lélektani dráma és zenei forradalom, amely nélkül Verdi későbbi mesterművei talán soha nem születtek volna meg.
Gladiátor, Hunyadi, Odüsszeia, A rettenthetetlen – a történelmi filmek sikerének titka
A mozi történetében mindig voltak korszakok, amikor a közönség hősökre, birodalmakra, elveszett világokra és olyan emberi sorsokra volt kíváncsi, amelyek túlmutatnak a hétköznapokon. Ilyenkor a történelmi filmek népszerűsége jelentősen megnőtt. Ókori császárok, középkori királyok, legendás hadvezérek és mitikus hősök népesítik be a mozikat. A jelenség nem véletlen. Miközben Hollywood hosszú ideig a képregényhősök és franchise-ok világában kereste a biztos sikert, a nézők egy része elfáradt az újabb és újabb folytatásokban. Úgy tűnik, ismét szükségünk van valódi konfliktusokra, hús-vér szereplőkre és olyan történetekre, amelyeknek súlya van.
Megteltek élettel Nagyharsány, Beremend, Kisharsány és a Vylian Szőlőbirtok színpadai
Van néhány fesztivál Magyarországon, amelyet nem egyszerűen a programjai miatt szeretnek az emberek, hanem azért a különleges hangulatért, amelyet sehol máshol nem lehet megtalálni. Az Ördögkatlan Fesztivál pontosan ilyen. Itt nemcsak koncertek, színházi előadások vagy irodalmi estek követik egymást, hanem egy egész tájegység válik néhány napra közös kulturális játszótérré. Augusztus 4. és 8. között immár 19. alkalommal telnek meg élettel Nagyharsány, Beremend, Kisharsány és a Vylian Szőlőbirtok udvarai, pincéi, terei és színpadai.
SZÍNIKRITIKA – Egy rendhagyó Carmen előadás – helyzetjelentés a BORDERLINE Bárból
A Szegedi Szabadtéri Játékok legújabb bemutatója a Carmen, amely a debreceni Csokonai Nemzeti Színház vendégszereplésével és Juronics Tamás rendezésében valósult meg. Mindjárt az elején érdemes hangsúlyozni, hogy nem a megszokott Carmen-világba vezeti a nézőt Juronics és Erkel László Kentaur (aki a jelmezekért és a díszletért volt felelős), hanem Mexikóba. Bevallom eleinte komoly fejtörést okozott az, miért kellett az előadást áthelyezni más idősíkba és más térbe. Az idősíkot még csak-csak érti az ember, de nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki egy torreádort kirángasson Spanyolországból, és a mexikói szegénynegyedbe lökje. A megoldókulcsra a második felvonásig kellett várni, amikor is óriási felirat jelezte, hogy a jelenet a Borderline Bárban játszódik. És ebben a pillanatban összeállt minden.
Európában több mint 50 millió olyan könyvet adtak el, amelyet a BookTok közössége ajánlott
Lehetséges, hogy minden másként van, mint gondolnánk? A generáció, amelyről azt hittük, hogy elveszítette a kapcsolatát a kultúrával, valójában új kapukat nyit hozzá. Van egy mondat, amelyet szinte minden korszak előszeretettel ismétel: „a mai fiatalok már nem olvasnak”. Elhangzott a televízió megjelenésekor, később az internet térhódításakor, most pedig a telefonok és a közösségi média korában is erről szól a nóta. Mintha minden új technológia automatikusan ellensége lenne a kultúrának. Pedig a történelem rendre bebizonyítja, hogy a kultúra nem eltűnik, hanem átalakul. A kérdés nem az, hogy a fiatalok szeretik-e a történeteket, hanem az, hogy hol találják meg őket. A 16–39 éves európaiak több mint egyharmada a BookTok csoportjaiban. A #BookTok hashtaghez 2025-re több mint 370 milliárd videómegtekintés kapcsolódott világszerte, és több mint 52 millió BookTok-videó készült. 2026-ra a BookTok hatása már a könyvpiacon is egyértelmű: a NielsenIQ BookData és a Media Control elemzése szerint 2025-ben Európában több mint 50 millió olyan könyvet adtak el, amelyet a BookTok közössége ajánlott, ez mintegy 800 millió eurós forgalmat jelentett.